Az utóbbi években a keresztény felekezetek által szervezett vállalkozói események és vezetőképzések fontos szereplőivé váltak a fenntarthatósági és társadalmi felelősségvállalási diskurzusnak. Székelyföldön is megfigyelhető, hogy a helyi vállalkozók egy része aktív résztvevője ezeknek a közösségi és szakmai programoknak, ahol gyakran merülnek fel társadalmi problémák és azok hitalapú megközelítései.

Személyes találkozásaink keresztény vállalkozókkal arra a megfigyelésre vezettek, hogy vállalkozásaik működésében egyfajta sajátos, egyedi szemlélet érvényesül. Ez a tapasztalat indította el bennünk a kutatói kérdést: hogyan hat a keresztény vállalkozó hite a vállalkozása filozófiájára és gyakorlati működésére?

A „keresztény vállalkozó” fogalmát a kutatás során egy háromdimenziós modell alapján definiáltuk. Az első dimenzió az öndefiníció: a megkérdezett vállalkozó önmagát keresztényként határozza meg. A második dimenzió az aktív vallási részvétel, amely túlmutat a hagyományos vallásgyakorláson. Ide tartozik a lelkiségi csoportokban való részvétel (például Háló, Fokoláré, Karizmatikus megújulás mozgalom), a házi csoportokhoz, imaközösségekhez való tartozás, valamint az egyházi életben betöltött aktív szerep (például presbiteri vagy tanácsosi feladatok). A harmadik dimenzió a keresztény vállalkozói közeghez való kapcsolódás: a vállalkozó tagja keresztény vállalkozói csoportnak, illetve részt vett ilyen jellegű képzéseken, például a Management by Jesus programon vagy a GLS (Global Leadership Summit) konferencián.

A kutatás célja annak feltárása, hogy a keresztény vállalkozó hite milyen módon befolyásolja a vállalkozás filozófiáját és gyakorlati működését. Ennek érdekében a vizsgálat során egyaránt szükségesnek bizonyult a vállalkozók személyes nézeteinek és a vállalkozásuk működési jellemzőinek megismerése.

Kvalitatív kutatásunk során félig strukturált interjúk segítségével négy tematikus egységben vizsgáltuk a Hargita megyei keresztény vállalkozók hitének és vállalkozói gyakorlatának kapcsolódásait. Az első interjútömb a vállalkozók személyes élettörténetére, motivációira, hitéletére és vezetői önértelmezésére fókuszált, a második és harmadik interjútömb kifejezetten a vállalkozások filozófiájára, szervezeti működésére és mindennapi vezetési gyakorlatára, a negyedik részben pedig a keresztény vállalkozói identitás reflexív feldolgozása zajlott.

A kutatás célpopulációjába olyan Hargita megyei településeken működő vállalkozások tartoztak, amelyeknek alapítója legalább hat főt foglalkoztat, és megfelel a fenti háromdimenziós kritériumrendszernek. A kiválasztás során szempont volt a felekezeti sokszínűség, a nemi arányok kiegyensúlyozottsága, a korosztályi változatosság, valamint az, hogy a vállalkozók különböző iparágakban tevékenykedjenek. Az adatgyűjtésre 2023 folyamán került sor: hét interjú január és május között, további öt pedig október és december között zajlott. A teljesen rögzített interjúanyag időtartama körülbelül 16 és fél óra.

Az eredmények rámutatnak, hogy a keresztény vállalkozók motivációiban és önértelmezésében hangsúlyosan jelennek meg vallási szempontok: a „szolgálatként” megélt vállalkozói tevékenység, a közösségépítés, valamint a személyes felelősségvállalás és lelki vezetői szerepvállalás. A keresztény vállalkozói identitás kulcseleme az isteni elhívás tudata, az emberi méltóság tisztelete és a közjó szolgálata. Több válaszadó kifejezetten Isten akaratának keresésében látja vállalkozói küldetését, és vezetői szerepét is gyakran tekinti hivatásként. Ezzel szemben ugyanakkor a szervezeti és működési gyakorlatokban (második és harmadik tömb) ezek a vallási inspirációk kevésbé jelennek meg formálisan intézményesült keresztény modellek formájában. Bár a keresztény értékek a vállalkozók elbeszéléseiben hangsúlyosan megjelennek, ezek hatása a vállalkozások mindennapi működésében már kevésbé markáns. A menedzsment gyakorlata döntően pragmatikus, nem ideológiai alapú. Noha valamennyi résztvevő jelezte, hogy vett részt keresztény menedzsmentképzésen vagy konferencián, ezek eredményei a legtöbb esetben nem váltak a szervezeti működés szerves részévé. Egyetlen kivételt egy katolikus vállalkozó jelent, aki cégét teljes egészében az amerikai neoprotestáns Kingdom at Work vezetési és menedzsmentmodell alapján alakította ki.

Területek:

vállalkozáskutatás, szervezetkutatás

Munkatársak:

Elekes István, Dániel Botond

Időtartam:

2023

Helyszín:

Hargita megye

Publikációk:

• Elekes István – Dániel Botond (2025): A keresztény hit hatása a vállalkozás filozófiájára és szervezeti gyakorlatára: vállalkozói narratívák Hargita megyéből. Erdélyi Társadalom (23) 1, 111-135, https://doi.org/10.17177/77171.312

Konferencia előadások:

• Elekes István (2024): Menedzsment ha számít a hit. Keresztény Gyergyó. Vallásturisztikai konferencia a találkozások útján. BBTE Gyergyószentmiklósi Tagozat, Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás és Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatal konferenciája. Gyergyószentmiklós, 2024. december 4.
• Elekes István (2024): Hogyan hat a keresztény vállalkozó hite a vállalkozása filozófiájára és működésére? Vállalkozáskutatás Hargita megyében a vállalkozók narratívái alapján. Connecting the Dots 2024, Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatalok Kutatók Szövetségének konferenciája, Szociológia és multidiszciplináris társadalomtudományok szekció, Kolozsvár. 2024. november 8-9.