Buda Béla mentálhigiéné meghatározása azt mondja, hogy a mentálhigiéné fogalma „..nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartás zavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak és intézkedéseknek, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé teszi.„ (Buda, 2002). Az egészség tehát egy holisztikus fogalom, amit a szakirodalom különböző dimenziókra oszt, amelyben helyet kap mind a fizikai, szellemi (mentális és emocionális) létünk, lelki világunk, mind pedig társas kapcsolataink és társadalmi környezetünkben való kiegyensúlyozott és hatékony működésünk.

Kuri és Vodicsákné szerint (2016) a szociális foglalkoztatások két csoportja ismert: a munka-, munkára előkészítő foglalkoztatás és a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás. Ezen kívül találkozhatunk a terápiás hatású, lelki egészséget elősegítő, fenntartó foglalkoztatásokkal, valamint a művészetterápiával.

A segítő szakmában dolgozó szakemberek egyik legnagyobb kihívása az elvárás teljesítése, a folyamatos, magas, de legalábbis jó színvonalon végzett szakmai tevékenység. Napjainkban állandó változások, kihívások közepette kell végezni ezt a felelősségteljes munkát. Egy sor olyan tényező terheli a szakemberek munkáját, mint például a kliensek legkülönbözőbb élethelyzetei, a szolgáltató szervezet reagálásai, az ellátásokkal kapcsolatos elvárásaink változásai, a jogi környezet vagy akár a finanszírozás állandó, gyors változása, amelyek szervezeti és egyéni szinten is nehézséget okoznak a szakemberek számára (Kovács-Heidl, 2010).

Mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik, fontos a lelki egészségének védelme. A segítő szakmát gyakorlóknál ez csak akkor lehetséges, ha tudják, hogy milyen módon tartható fenn, mivel javítható a saját lelki egészségük, hiszen másokon eredményesen segíteni csak úgy lehet, ha testileg-lelkileg egészséges a segítő is.

A mentálhigiénés szemlélet és foglalkoztatás egyre inkább jelen van társadalmunkban, különösen a szociális intézmények által végzett foglalkoztatásokban, személyiségfejlesztő munkásban stb. Ahhoz, hogy megérthessük mibenlétét meg kell vizsgálnunk a szemlélet alakulását és jelenlegi alkalmazását.